Éppen a spanyol-paraguay-i meccs megy, s olyan unalmas, hogy helyette leírom, milyen volt a mai német-argentin itt, Berlinben.
Nekem egészen különleges ez a meccs, mert az első VB, amit néztem az 1986-os volt, amelynek a döntőjében ez a két csapat játszott: itt lett ugye Maradona világbajnok. Én mindig a németeknek drukkoltam, ellentétben nagyobbik unokatesómmal, Petivel, aki az olaszoknak: na, ezen lehetett jókat vitázni, meg hatalmas gombfoci csatákat vívni. (A németek amúgy jobbak voltak, különösen, mivel Giannini általában csak közepes teljesítményt nyújtott. Érti, aki érti:)
Hagyományosan azért nem szokás szeretni a német focit, mert általában eredményes, bár inkább hajtós és darálós mint kreatív, s kevésbé tetszetős, mint az olasz, a spanyol, vagy a portugál. S erre itt van ez a német válogatott: amelyik fiatal (a csapat húzóemberei közül többen lesérültek, köztük Ballack), amelyik elképesztően sokrétű háttérrel rendelkező játékosokból áll (először igazi multikulti a válogatott), s teljesen a hagyományos német focitól eltérően játszanak: tudatosat, hajtósat (eddig semmi új), de hihetetlenül kreatívat is. Joachim "Jogi" Löw pedig taktikailag is tényleg a topra hozta a Nationalelf-et. Így lett, hogy azt hiszem a VB egyik legkellemesebb meglepetését okozták, s végre nem kell mentegetőzni, ha valaki a németeknek szurkol.
Nem csoda, hogy Németország focilázban ég. Majdnem minden autón német zászlók lobognak, ahogyan a házak ablakaiban is.
Rengeteg német focimezes embert lehet látni, s a boltokban mindent a foci-VB-vel hirdetnek: focilabda mintával sütött zsemlét, dél-afrikai fűszeres chips-et, s természetesen 3 euróért a vuvuzelát is. Ma dezodort vettem, s rá volt matricázva, hogy Jogi Löw ajánlásával-- azt még eldöntöm, hogy ezzel nagyobb vágyat éreztem-e a megvásárlására, vagy sem. A bűz elleni harcot amúgy Ballack is a szívén viseli: "Cool hier, cool da." Oh, yeah.
Rengeteg helyen lehet óriáskivetítőkön nézni a meccseket: kocsmákban, sörözőkben magától értetődően, viszont lezárták a Brandenburgi Kapu és a Győzelmi Oszlop közötti útszakaszt a Június 17-e utcán, s kinevezték a Fanmeilének (szurkolói mérföld), ahol hatalmas kivetítők egész során lehet nézni a focit. Ghána ellen már 250 ezren nézték itt a meccset, tehát joggal voltunk kíváncsiak, mi lesz most.
Rengetegen voltak, de a tömeg helyett csak a 35 fokos hőség okozott fejfájást: igyekeztünk nem napszúrást kapni. A sör persze kihagyhatatlan ilyenkor, bár én nem annyira kívántam. Elképesztő arcokat lehetett látni, itt egy kis válogatás:
Az abszolút kedvencem az alsó képen látható csövi volt, aki a Jogi segédedzője feliratú mezben az elengedhetetlen nejlonszatyorban gyűjtötte az eldobott üdítős palackokat, amelyekért itt ugye betéti díj jár a boltokban.
A meccsről mit is lehetne mondani? Láttátok, s azt hiszem egyetérthetünk, hogy a németek tönkreverték a játék minden mozzanatában az argentinokat. Maradona elégtelenre vizsgázott taktikából, s Löw megsemmisítette az argentin védelmet. A közönség óriási örömünnepet rendezett minden gól után, s nagyon jó volt látni, hogy németek és argentinok együtt szurkolnak, s nincs balhézás, verekedés: van még mit fejlődnünk, nemcsak a labda terelgetése terén...
Vicces volt a mecccs végén magát Maradonát is látni sétálni, sörrel a kezében, már sokkal nyugodtabban mesélte az eseményeket. A mellette elsétáló németek hangos "Tschüss, Diego!"-val köszöntek el tőle.
A "Für Argentina alles is vorbei!" (Argentina: mindennek vége) dal rögtönzött szövege nem, de a dallam ismerős lehet: nálunk a "... a legnagyobb király!" szöveggel fut.
Szóval: nagy Strassenfest kezdődött este, s mindenki nagy reményekkel tekint az elődöntőkre. Míg írom, megy a Spanyolország-Paraguay meccs, s harmatgyenge mindkét csapat. Nem tudom, hogy fogja akármelyikük is megállítani a Nationalelfet? Meglátjuk...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése