Sokan próbálnak most hazaérni a világ minden sarkából, de nem megy, mert valami nyamvadt öregasszony holle rázza a molyrágta ágyneműjét, holnem. De azért mindenkinek sikerülni fog, legalább 24-re.
Találtam egy jó kis 60-as évekbeli hippi utánérzés zenét játszó együttest, s az egyik számukat beteszem most csak ide, hazafelé kísérőnek. Vele együtt jár a vidámság, Kerouac Úton, jó idő, szerelem. Így tessék hallgatni, hangosan.
Ja, a zenekar az Edward Sharpe and the Magnetic Zeros. Ugye jobb már?;)
Hát, bevallom, én nem ilyenre emlékszem a 60-as évek hippi feelingjéből. Inkább mondjuk ilyenekre: http://www.youtube.com/watch?v=Fvs8tdddn2o&feature=related
VálaszTörlésAmi amúgy rólad szól blogger :-)
Jó utat haza!