A magyar alkotmánytörténet egyik furcsasága, hogy az országnak éppen akkor lett alkotmánya, amikor elveszítette alkotmányosságát. 1949-ben. A született dokumentumot (1949. XX. törvény) elképesztően rövid idő alatt hozták tető alá, a már Rákosi nevével fémjelzett politikai rendszerben a Minisztertanács által delegált Alkotmányelőkészítő bizottság írta meg az alkotmány tervezetét, valójában Szabó Imre és Beér János alkotása. (Gyakorlatilag az 1936-os szovjet alkotmányt fordították le.) 1949. augusztus 5-én nyilvánosságra hozták a tervezetet. A dolgozók négy (4!) napot kaptak arra, hogy "megvitassák". (Értitek: megvitassák, lol) Augusztus 10-én az országgyűlés előtt volt, a bizottsági ülésen komoly 15 percet szántak a tárgyalására. A képviselők egyhangúan elfogadták, s augusztus 20-án kihirdették és még aznap hatályba is lépett.
Ismerős volt valami ebben a rövid történetben? A Vezér megbízható embereiből álló bizottság? A nevetségesen rövid határidők? A halandókkal való egyeztetés látszata? A parlamenti ellenszavazat-nélküliség? Érthetetlen, pedig pontosan ettől a dokumentumtól akarunk most megszabadulni, szakítani az 1989 óta cipelt ideiglenességen. S mégis: kísértetiesen hasonlítanak a körülmények. Akkor is egy kisebbség tündökölt a többség védelmezőjeként, a díszletek akkor is demokratikusak voltak (az akkori alkotmányban is szerepelt a gyülekezés, szólás, vallás szabadsága), csak éppen a gyakorlatban nem működtek. Pártállam volt, s sajnos nehéz elvonatkoztatni a jelentől, amikor Révai elemzését olvassa az ember az akkori berendezkedésről: "A párt és az állam nem egy, de nem is kettő."
Az új Alkotmány lehet, hogy kell. De nem így. Nem diktátumként, azzal érvelve, hogy az emberek többsége erre is felhatalmazott bennünket. Mert ez összesen 2,7 millió embert jelentett a választáskor, ami a legutóbbi felmérések szerint alaposan megcsappant. Ha valóban tisztességes szándék vezérelné az alkotmányozókat, nem tisztább lenne egy pártérdekekre kihasználhatatlan dokumentumot készíteni, alaposan megfontolva, s a legmagasabb fokú legitimációt adni neki: népszavazást kiírni, s így kérni az emberek felhatalmazását?
A kép innen
Ebből nem lesz semmi. Orbán Viktor azt mondta több fórumon is, hogy nem híve a népszavazásnak: "Azért vannak a képviselők a parlamentben, hogy ők döntsenek." S van még egy indoka:
"Ha elkezdünk népszavazást kiírni, mondjuk az alkotmány kérdésében, akkor meg fogunk indulni az elnöki rendszer felé, és én nem szeretném, ha Magyarország az elnöki rendszer felé mozdulna el.”
Na, ezt egyikünk sem szeretné, nem igaz? Viszont hogy változik a világ. Egy-két év, s teljesen mást gondolunk dolgokról, jönnek-mennek az elvek. Hiszen szinte még most volt 2008, amikor ezt mondta elveihez hű miniszterelnökünk:
"Magyarországon egy meg lehetősen primitívre csupaszított képviseleti demokratikus rendszer működött az elmúlt években. Ez négyévente tartott ránk igényt, amikor bedobtuk a szavazatunkat, és onnantól, úgymond, a képviselők dolga a politika, ugye. (lol) A szocialisták erre gyakran rá is játszanak. A politikának a parlamentben van a helye. (LOL) Ugye ez azt jelenti, hogy nem nálatok, kedves választópolgárok. A népszavazás az nem más, mint egy fejlettebb, vagy mondjuk így, hogy nyugatosabb megközelítésnek az eredménye, ahol a képviseleti demokráciák, hiszen ott is parlamentek működnek, kiegészítik a részvételi demokráciának az elemével, amikor két parlamenti szavazás között bizony az emberek részt vesznek a közéletben, és időnként fontos döntéseket hoznak, mint egy népszavazás."
Ugye, hogy szinte ugyanaz a két gondolat? Ja? Hogy most pont éppen az ellenkezőjét mondja, mint akkor? Na, ne legyetek már liberálbolsevikok és ne akarjátok Magyarország vesztét! Még ezt is mondta "Hazánk Védelmezője, aki nevetségessé tette a támadók érveit":
"A népszavazás az az erőszakmentes népi mozgalom legmagasabb rendű formája, szerintem, amit az európai kultúrkör ez idáig megalkotott. Hát legyünk erre büszkék, hogy Magyarországon kapunk egy ilyen lehetőséget." (A teljes beszélgetés elolvasható: hol? Igen, Orbán Viktor honlapján: "Legyünk büszkék a népszavazásra.")
Na, így már értitek, miért nem lesz most népszavazás, miért kapunk nevetséges 12 pontos listát, amit nyugodtan fel lehet használni a porcelán fölött. Vajon mit fogunk ezekkel kezdeni?:
"Az új alkotmány csak az állampolgári jogokat vagy a kötelezettségeket is deklarálja-e?" WTF?
"Korlátozza-e az új alkotmány az állam eladósodását?" Mert ez így megy.
"Járjon-e szavazati jog a kiskorú gyermekek után?" Erről már írtam: ITT.
"Engedje-e az új alkotmány a gyermeknevelés költségeinek megadóztatását vagy sem?" S ebben mi számít bele? Ha gyermekeim nem hajlandóak csak Audi S8-assal járni oviba, akkor az is gilt?
"Az új alaptörvény vállaljon-e kötelezettséget a jövő nemzedékek után?" Ezen már túl vagyunk a nyugdíj einstanddal.
S végül a személyes kedvencem: "Az új alaptörvény védje-e a Kárpát-medence természeti sokféleségét?" Persze. A Kárpát-medence területe 330 ezer négyzetkilométer, ebből 93 ezer Magyarország. A többire is érvényessé tesszük a magyar Alkotmányt? Körmöst adunk a fákat kivágó szlovák parasztnak? Ennyi erővel belevehetnénk a Szahara élővilágának védelmét is, több közünk ahhoz sincs, s még a méhészborzok is hálásak lennének.
Köszönöm.
"A bíróságok számára legyen-e mód a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés kiszabására?" Most is van, de ez amúgy is a BTK-ra tartozik, nem?
Nem is sorolom tovább. Cut the bullshit-mondaná az angol. Mi van három hatalmi ág elválasztásával, pontosan megfogalmazott jogkörükről, a fékek-ellensúlyok rendszerével? Főleg: Alkotmányról beszélünk, de mi van az Alkotmánybírósággal? Miért nem a nép, az istenadta nép választja a köztársasági elnököt? Miért nincs benne a választott képviselők alkotmányos felelősségre vonásának és visszahívhatóságának lehetősége? MINDEN választott képviselőé. Ezekről szívesebben nyilatkoznék. De nem egy cetlin. A szavazófülkében.
Forrás: A magyar alkotmány történetéről: A, mint Alkotmány
hah, most mar van olvasod Gruziabol is! :) En nem csak a nepszavazassal elegednek meg. Nekem az is korrekt megoldasnak tunt volna, ha a valasztasi programban benne van, hogy itt uj alkotmanyrol van szo, es milyen alkotmanyrol is pontosan, valamint ha emellett olyan modon lehetne azt elfogadni, hogy abban ellenkezi szavazat is legyen (mondjuk a horni 4/5?). A nepszavazas nehezen hasznalhato eszkoz itt, szerintem. LAsd mondjuk az EU alkotmanyrol szolo nepszavazasok esetet. Hogy mondom el egy nepszavazasban mondjuk, hogy 'en igenre voksolnek fiuk, ha a harmadik bekezdes negyedik sorabol kitorolnetek azt a marhasagot?'
VálaszTörlésEs ha leszavazzak, hogyan fogod kideriteni egy nepszavazas utan, hogy mivel is volt a gond, mit kell valtoztatni? Hogy kerulod el, hogy ne partok alapjan szavazzanak nepszavazaskor; hogy ered el, hogy elolvassak, hogy megertsek, etc...EGy profi szakpolitikusokbol allo bizottsag, 'semleges' szakertok tamogatasaval, valos vitak, nyilvanos megbeszelesek szerintem joval tobbet eredmenyeznenek. Szerintem a kulcsszavak itt is a szakertelem, nyilvanossag es akkor nem csuszna felre a dolog. A nepszavazas a mostani formajaban ebben a kerdesben ugyanolyan panem et circenses megoldas, mint ez a cetlizes. PErsze ha egy normalis bizottsag altal valoban nyilvanos szakmai vitak hosszu sorat kovetoen megalkotott alkotmanyrol lenne a nepszavazas, akkor o.k., mert akkor, ha az osszes part szakpolitikusaibol allo bizottsag egysegesen rak valamit a nep ele, ami mogott mind ott all, ott a nep nem tud egyszeruen a partszimpatia alapjan ikszelgetni.
@Sári: Üdvözlet Grúziába is. Önmagában persze semmi értelme sem lenne a népszavazásnak: én is úgy gondoltam, hogy nem Kovács Béci bácsi és a kocsmaklikk fogja eldönteni az Alkotmánybíróság jogkörét, de a szakmailag MEGFELELŐEN előkészített alkotmánynak szerintem ez adhatna megfelelő legitimációt. Ez az Alkotmány viszont így semmit nem fog érni- nekünk, ha ügyesen fogalmazzák meg, újabb 4,8, ???12 évet érhet-nekik. Ez forog most kockán, szerintem.
VálaszTörlésTöbbkérdéses népszavazás is volt már: miért ne lehetne akár 12 kérdésről is megszavaztatni a népet? (Persze nem erről a 12-ről.) De amúgy igazad van- nem működne. S azt sem hiszem, hogy ma az emberek zöme tud nem pártpreferencia alapján dönteni. Szerinted hány jobboldali szavazó tudja (hányat érdekel), hogy a kormány olyan felhatalmazások sorára hivatkozik, ami nem történhetett meg: hiszen NEM szerepelt a FIDESZ 2010-es választási programjában sem új alkotmány, sem nyugdíjlopás, sem Alkotmánybíróság megbénítása, stb. Köszi az okos kommentet.