Minden a csomagtartóból

Mindenféle Berlinből egy külhonba szakadt történész szemével - szigorúan NEM történelemről, tudományról, komoly dolgokról. Ha mégis, szólok előre, hogy csak saját felelősségre ne nyomja meg a Kedves Olvasó a jobb felső X-et.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hitler. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Hitler. Összes bejegyzés megjelenítése

2010. december 12., vasárnap

Hitler és Berlin

Sok látogatónk megjegyezte már itt Berlinben, hogy a város építészetileg kicsit vegyes képet mutat. Ez valóban így van, különösen a második világháború után vált el nyugat és kelet fejlődése építészetileg. Korábban sem volt ez azonban másképp, s ez feltűnt sokaknak; a kritikusok közül a legismertebbet Adolf Hitlernek hívták.
Teljesen véletlenül bukkantam rá egy dokumentumfilmre, ami arról szólt, milyen tervei voltak Hitlernek a német fővárossal kapcsolatban.Sok mindent elárul a lelkéről, ha egy város térképén lehetne azt ábrázolni, azt hiszem tökéletes diagnózist kapnánk.
Hitler hatalomra jutása után szinte azonnal elkezdte a főváros átszabását. Egy észak-déli és egy nyugat-keleti tengely mentén akart létrehozni egy-egy széles sugárutat. A nyugat-keleti sugárút a mai Június 17-e út vonalán volt, amelynek középpontjába a megmagasított Győzelmi Oszlopot állították, tetején a Germániának keresztelt (a berliniek ma csak Arany Elzának nevezik) szoborral. Hitler a tervezést és kivitelezést Albert Speerre bízta. Több technikai bravúrra is szükség volt az építkezéshez: az autóforgalmat földalatti alagutakba terelték, ahol a korban egyedülálló módon közlekedési lámpákat használtak, sőt a császári dómot is 20 méterrel "eltolták" az új út "útjából".


Az 1936-os berlini olimpia színes propagandafilmje - aki már volt Berlinben annak kötelező!

Hitler tervei szerint Berlin nemcsak Németország, hanem a Világ fővárosa lett volna: ennek megfelelően átnevezték volna: WeltHauptstadt Germania. Az északi és déli tengely mentén még a háború előtt elkezdték a kivitelezést. A grandiózus tervek megvalósításához százötvenezer embert kellett kitelepíteni a lebontásra ítélt több tízezer lakásból. Röviden néhány példa a tervezett épületekből:

A Dicsőség Csarnoka:

Kép innen

A Ruhmeshalle vagy Volkshalle a tervek szerint 180 ezer ember befogadására lett volna alkalmas. A méretei igazán impozánsak voltak: mintegy 300méterX300 méter alapterületen a kupola magassága 320 méter lett volna. A méreteit illetően ez a modell a legárulkodóbb: a pirossal bekarikázott kis izé a Brandenburgi Kapu...

 Kép innen

Az épületben kapott volna helyet majd a Führer sírhelye, s a csarnok előtti hatalmas téren pedig a tervek szerint római mintára a meghódított népek képviselői évente egyszer átadták volna hálaajándékaikat. Az épület még ma is a legnagyobb egy légterű építmény lenne, bár az építészek egyetértenek benne, hogy aligha lehetett volna megépíteni a kor technikai feltételei között: például ennyi embertől (ne feledjük, egy Debrecennyi tömegről volt szó) légkondicionálás hiányában "ember-pára csapadék" esett volna. Ja, és a kivitelezés mintegy másfél milliárd birodalmi márkába került volna: a mai napig nem épült ennél drágább épület.
A Csarnok terének oldalát a Führer Palota határolta volna, amelyet a vele szemben álló Reichstagnál szintén jóval nagyobbra terveztek (ez sok minden elárul a parlamentarizmusról, nem?): 500 méter hosszú lett volna. Érdekes, hogy az egyetlen ablakot a homlokzatok akadálymentesítették: bízva abban, hogy a Führer még agg korában is szeretne felgördülni, s lelkesíteni a téren elférő mintegy negyedmillió embert.
A tér mögé tervezték az ún. új Walhallát, a Hősök Temetőjét. Ide tervezték temetni a háborúban elesett mintegy 2 millió német katonát, de azért úgy, hogy a tömegsír fölötti téren tömegrendezvényeket is lehessen tartani.

Diadalív

Az ún Győzelem Sugárútra Hitler egy óriási, a párizsinál 16-szor nagyobb diadalívet tervezett. Erre mindazoknak a nevét akarta vésetni, akik a Walhalla temetőben nyugszanak. Speer nagyon nem volt biztos abban, hogy statikailag megáll-e a lábán a terv és az építmény, ezért egy gigantikus betonhengert öntetett, s ezen vizsgálta a talaj teherbírását. (Nem túl jól ment: bő két év alatt csaknem 20 centimétert süllyedt meg.) A betonépítmény a mai napig is áll, s ipartörténeti műemlék:

  Kép innen

A sugárút déli szakaszát az ellenségtől zsákmányolt ágyúk szegélyezték volna, s ez vezetett volna a Déli Pályaudvarig, ami diszkrét 1 km-es hosszú fedett épület lett volna. (Párja, az Északi Pályaudvar, amelynek 22 sínjéből 2 szélesebb nyomtávú lett volna, hogy a szovjet hadizsákmány átrakodás nélkül érkezhessen...)
Számos gigantikus épületet tervezett Hitler megalomániája: új Városháza, a Haditengerészeti Főparancsnokság épülete, a Harcosok Csarnoka. Az épületek mellett a hatalmas méretű köztéri szobrok is emelték volna a világ új fővárosának monumentalitását: így például Arno Beker tizenhét méter magas emberalakjai, amelyek a Körtér óriási szökőkútjai által övezve hirdették volna a Harmadik Birodalom nagyságát.
A történelemnek persze megvan a sajátos humorérzéke. Tudjátok mi áll ma a két tengely metszéspontjában? Nos, a felszabadító szovjet katona szobra, egy-két ágyúval és tankkal, amelyek (véletlen?) éppen abba az irányba céloznak, amerre a diadalív állt volna. Nem sok épület készült el, s még kevesebb vészelte át a bombázásokat: az NDK az egyik megmaradt birodalmi épület elbontásából megmaradt kövek egy részét a kelet-berlini állatkert majomházának építéséhez használta fel.
Itt még egy 3D látványvideó a milyenlettvolnáról:





További részletesebb információk innen és itt pedig az RTL Klub dokumentumfilmje látható több részben.