Az előbb láttam egy videót: a Budapest Business Region reklámfilmjét, Budapest: The Central European Hub of Innovation címmel, amely nyilván a külföldi befektetőknek készült promó alkotás. Az Új Magyarország: Befektetés a jövőbe program keretében/támogatásával készítették, s szerintem érdemes elgondolkodni a rajta.
Előbb a film:
Tehát a koncepció az, hogy az innovatív magyar feltalálók példája kell, hogy felvillanyozza a külföldi vállalkozásokat, hogy Magyarországra, illetve Budapestre érkezzenek, s hozzák az ojrót-dollárt-jüant. Most ne is beszéljünk arról, hogy a kormányunk által a multicégekre kivetett, az EU irányelveivel mindenben szembemenő (hiszen mi vagyunk a soros elnöke) különadók milyen sokat fognak segíteni a nemzetközi cégek idevonzásában: a Deutsche Telekom ugye máris inkább Szlovákiába vitte a globális pénzügyi központját, meg az 500 munkahelyet: érdemes volt nekimenni a német cégeknek: egy súlycsoportban vagyunk), de nézzük már meg, kikkel akarják Magyarországot és Budapestet eladni?
Neumann János: helyes, matematika, számítástechnika, nagyon "in". Egyedül az a baj, hogy egyetemi tanulmányait (egy részét pontosabban) követően az USA-ba emigrált, s ott csinált karriert, mert Magyarország nem tudott/akart megfelelő kutatási feltételeket teremteni számára.
Pulitzer József: helyes, helyes, újságírás, média. Ebben úgysem állunk most nagyon fényesen Európában. Csak az a baj, hogy Pulitzer is 17 éves korában Amerikába vándorolt, s szülőhazájának semmi köze nem volt ahhoz, amit később elért.
Bíró László- a golyóstoll feltalálója. Vele kapcsolatban az a gáz, hogy 1938-ban elhagyta az országot. Miért? Mert édesapját Schweigernek hívták, s hiába tért át az evangélikus hitre, s vette fel a Bíró nevet, büszke szülőhazája minden bizonnyal gázkamrába küldte volna. Így már Argentínában szabadalmaztatta találmányát Eterpen, majd Biropen néven 1945-ben, s vált halhatatlanná. Itthon ebben az időben csak halottá vált volna.
Galamb József - a Ford T-modell tervezője-konstruktőre. Magyarországon csinált karriert? Nem. Amerikában. Magyarország is megbecsülte azért: a második világháború után nem tarthatta a kapcsolatot családjával, a Szegeden létesített családi lerakatát államosították, az ÁVO lefoglalta az Amerikából érkező pótalkatrészeket. Mi így bánunk a zsenikkel.
Rubik Ernő- végre valaki, aki itthon is tudott karriert csinálni- hagyták.
Anisits Ferenc. Mérnök. Itthon politikailag megbízhatatlan személy volt: csoda, hogy Németországban doktorált, majd dolgozott a MAN-nál és a BMW-nél fejlesztette ki a legendás 524-es turbódízel motorját, illetve az elektronikus szabályozású dízelmotort? Nem itthon, mert nem kellett.
Petzvál József. Nem ér, nem magyar. Szepességi német családban született, édesapja Jan Friedrich Petzval, igazi jó magyar név. Anyanyelve a szlovák volt egyébként, s csak nagy nehézségek árán tanult meg magyarul, bár egyes források szerint magyarnak vallotta magát. Fogadjuk el fél pontnak, úgysem állunk jól.
Szent-Györgyi Albert. Az egyetlen, aki magyarországi tudományos tevékenységéért kapta meg a Nobel-díjat. 1944-ben így is sikerült majdnem kinyíratni Hitlerrel, aki személyes elfogatóparancsot adott ki ellene, de végül megúszta.
Asbóth Oszkár. Nem túl ismert név. A klip a helikopter megalkotását tulajdonítja neki. A szakértők azonban egyetértenek, hogy sokkal inkább ügyes szélhámos, mint zseniális feltaláló volt, s mind a koaxiális elrendezésű légcsavar, a forgómotor, az erőáttételmár létező találmány volt, szerkezetei pedig instabil, repülésre csaknem alkalmatlan gépezetek voltak.
Jedlik Ányos. Az 1860-as években kísérletezett az egysarki villámindítóval (egyfajta dinamó), másik találmánya pedig a villámdelejes forgonya (elektromotor) volt. A közhiedelemmel ellentétben nem a dinamót találta fel, hanem felismerte az öngerjesztés elvét. Elfogadjuk, ahogyan a szódavizet is.
Irinyi János: zajtalan, robbanásmentes gyufa szabadalmaztatása 1836-ban. Stimmel.
Gábor Dénes. Eredeti nevén Günszberg, később magyarította a család, s vette fel az evangélikus vallást. Németországban dolgozott, ahonnan a náci hatalomátvétel utáni zsidóüldözés miatt menekült haza, majd költözött végleg Angliába. Jól tette? Valószínűleg: büszke és toleráns szülőhazája őt is elgázosította volna, s így nem lehetne most büszkélkedni, hogy Angliában felfedezte a holografikus módszert, s Nobel-díjat kapott érte.
Dobos József: Dobos-torta, 1885, stimmel.
Tehát a verdikt. A 13 magyar feltaláló-innovátor-tudós közül 7 külföldön érte el, amit elért, nem feltétlenül fair velük büszkélkedni, különösen akkor nem az, ha menekülniük kellett itthonról. Egy csak fenntartásokkal nevezhető magyarnak, egy inkább ügyeskedő, mint zseni. Szent-Györgyi és Rubik kivételével a többiek pedig bőven a tizenkilencedik században alkottak. Az elmúlt 130 év alatt néhány kivételtől eltekintve, aki komoly karriert akart csinálni, külföldre ment. Ellenkező esetben pénztelenséget, elszigeteltséget, zaklatást, ad absurdum gázkamrát találhatott. Mi így bánunk saját innovátorainkkal. S te, kedves külföldi befektető, ha ezt tudnád, "te is sírnál, nemcsak én, keservesebben mint én." Jó a zeneválasztás.
(Azt meg csak megjegyzem, hogy a címében a People of Hungary szerepel. Hááát, a főszereplők nem annyira tipikusan a magyar társadalmat képviselik így ránézésre, bár nagyon európaiak a képek. Az nincs ott, amikor a cigány prímást a várban leköpik, a melegekről ne is beszéljünk. Bár a főszereplő srác szerintem első lenne egy Vona Gábor hasonmásversenyen, csak nincs rajta gárdamellény.)
