Nincs jó szériánk most a műszaki cikkekkel. Bori laptopja az örök vadászmezőkre bootolta magát, ami nem különösebben szép tőle, pláne, hogy komolyabb figyelmeztetés nélkül tette. Így egy laptop mínusz, az én régi laptopomat kellett reaktiválni. Nem szép, de működik.
A másik viszont még kellemetlenebb volt. A fürdőszobánkban nem bojler, hanem vízmelegítő, ún. durchlaufhitzer van (mondjuk együtt: durchlaufhitzer, durchlaufhitzer), ami nem tárolja a vizet, csak átfolyik rajta és gyorsan felmelegíti. Ez sokkal olcsóbb -- állítólag -- a bojlernél, bár nem különösebben modern. Na szóval, egyszer már előfordult, hogy csak hideg vizet lehetett fakasztani a csapokból, de szerencsére akkor a lakás tulajdonosa át tudott jönni, megmutatta, melyik biztosítékot kell kiszedni, hogy ne üssön agyon az áram. Sajnos itt nincs olyan találékony figyelmeztető felirat, mint ez (elnézést a felirat kissé bulgár is):
Kép innen
A biztosíték eltávolítása után már elvileg csak le kell szerelni a burkolatát, s benyomni a gombot rajta, amit senki sem tud miért ugrott ki, s ismét lőn forró víz. Na, ez akkor működött. Most, hosszas hezitálás után, a hetedik osztályos fizikaórákat felelevenítve kicsavartam a biztosítékokat, papucsot vettem fel, gyorshívóra állítottam a mentőket, Borira hagytam minden vagyontárgyamat, s benyomtam a gombot. Nos, semmi. Nem működik, egy nyikk sem volt, nemhogy meleg víz. Na, szépen vagyunk.
A lakás tulajdonosai éppen nyaralni vannak, tehát magunkra vagyunk hagyatva. Először a házmesternél próbálkoztunk, aki az egész lakóközösség ügyes-bajos dolgait intézi, ő nyírja a füvet-sövényt, s bőszen száguldozik a kistraktorával:
Nos, szép nagy Schönen Guten Morgen-nel fogadott, meghallgatta a problémánkat (titokban bíztam benne, hogy feljön és megjavítja), de közölte, hogy ehhez szakember kell. Közösen kitaláltuk, kit kell felhívni, megígérte, hogy szól a cégnek, de azért én is felhívtam őket, de már tudtak rólunk, mert tényleg szólt: Németország: Bizalmatlanság 1:0.
Dél körülre ígérte magát a szerelő (nem középfokú szintű volt a telefonbeszélgetés, amelyben ezt elmondta:) A jelzett időben megjelent, figyelem: kis nejlon zacskót a cipőjére húzva jött be, majd mindenféle általam végrehajtott óvatoskodás nélkül benyomta a piros gombot a renitens fürdőszobai műszaki berendezésen ééés... elindult megkeresni a lakás főbiztosítékát, amit annak rendje-módja szerint kivágott a jelek szerint nagyon beteg vízmelegítő. Nem is nagyon piszkált hozzá tovább, hanem megnézte, hogy mikor vásárolták, ki szerelte be, majd közölte, hogy megvizsgálják, garanciális probléma-e, s majd jelentkeznek. Szép napot kívánt, s elment.
Nos, ekkor kicsit elkeseredtem. Hazajön Bori, meleg víz nuku, büdösen töltjük a következő napokat, csak gyűlnek a legyek a lakásunk körül. Mindez pontosan 10(!) percig tartott, mert csörgött a telefon. A vízmelegítő gyártójától hívott egy másik szerelő, hogy otthon leszek-e olyan 10 perc múlva, mert jönne. Mondtam, hogy 'klar', s meg is érkezett egy szép bontatlan doboz vízmelegítővel. 20 perc alatt leszerelte a régit, felszerelte-beállította az újat, majd elbúcsúzott és elment azzal, hogy természetesen garanciális volt a hiba és semmit sem kell fizetni. Én meg ott maradtam az állammal a padlón: mi van???? Garanciális csere 10 perc alatt???? Nem kell fogyasztóvédelmezni, alkudozni, megalázkodni, veszekedni? Ráadásul házhoz hoznak mindent??? Ennek azért otthon is örülnénk, nem igaz?
Szóval van meleg víz! Jippíííí!
